A mi zöld kézjegyünk

"Kézjegy - A mi zöld nyomunk az iskolában"

Az inkluzív szemlélet és az innovatív pedagógiai módszerek ellenére a szakképzési szektorban tanuló középiskolás diákok sajnos többnyire jelentős hátránnyal rendelkeznek mind az ökológiai-fenntarthatósági ismeretek mind a mentálhigiéniai megküzdési stratégiák terén. Az oktatás-nevelés formája és tartalma mindkét területen fejlesztésre, kiegészítésre szorul. Intézményi felelősség is a szakképzés rendszerében tanuló, többnyire szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok ökológiai érzékenyítése és kompetencia-élményük megerősítése az ökológiai szintű gondolkodás és felelősségvállalás érdekében.

Ma már kétségtelen, hogy a környezeti nevelés részeként a fiatalokat a természettel való érzelmi kapcsolat kialakítására is ösztönözni kell, ami a környezeti kérdések tudatosságának és a környezet iránti felelősségvállalásnak az előfeltétele. A tudásalapú megközelítés önmagában nem képes befolyásolni azokat a mélyen gyökerező értékeket, amelyek az egyént magatartása tartós megváltoztatására késztetik.

Napjaink kritikus klíma-környezetében a környezeti nevelés kulcsfontosságú pontja lehet olyan interaktív élmények, kreatív-alkotó módszerek megismerése, melyek összekapcsolhatják a fiatalokat a Természettel.

A természetművészet nem olyan ismert önkifejezési forma, mint a rajz vagy a festészet, de a természet iránti elkötelezettsége révén kiemelt szerephez juthat az iskolai környezeti nevelés palettáján is. A változatos ingerkörnyezet nem csak a kikapcsolódást szolgálja, de jótékony hatással van a klímaszorongásra és felkészíti a fiatalok idegrendszerét a sokkolóan különböző információk eredményesebb befogadására és integrálására.

A szabadtéri foglalkozásokon a fizikai környezet jellemzőivel ismerkedünk. A fenntarthatóság és a természetművészet alapelveinek tiszteletben tartásával távol tartjuk magunkat az alapanyagok (kavicsok, fadarabok, növények) "begyűjtésétől", hiszen a természetművészet alapszabálya, hogy csupán "finom érintés"-sel tematizáljuk a természet már meglévő szépségét, tudomásul véve egyben azt is, hogy a létrejövő alkotások tünékenyek, efemer jellegűek lesznek.

A projekt-tevékenységek során kiemelt jelentőségű a diák-pedagógus együttműködés más szintre helyezése. Az egészséges természeti környezet, a tág terek pozitívan hatnak a közérzetre. Oldódnak a rögzült, hierarchikus viszonyok, a közös munka során lehetőség van a diákok spontán megfigyelésére, és akár finom, fejlesztő beavatkozásra.

Középiskolánk kiemelkedő hangsúlyt fektet arra, hogy a fiatalok megismerjék az interkulturális lehetőségeket. Diákjaink rendszeresen utaznak Európa különböző országaiba tanulási, szakmai-gyakorlati célból. Mi magunk is gyakorta adunk otthont különböző nemzetközi rendezvényeknek, projekteknek. Ezek egyike a 3 éven keresztül (2022-2024) tartó és Európa hat országát érintő nagyszabású DEC (Disciplines in European Context)-projekt volt, ahol a résztvevők az inkluzív nevelés innovatív módszereit sajátíthatják el egymástól, különböző helyszíneken, különböző tudományterületeken.

Mi, Magyarországon a Művészetet választottuk keretként, módszertani bázisként. 2022. májusában 26 külföldi vendégünkkel (középiskolás diákokkal és kísérőtanáraikkal) 5 napon keresztül dolgoztunk együtt indoor és outdoor helyszíneken, eszközökkel. Alkotásaink Múzsája a VÍZ volt, ezt választottuk projekt-feladataink középpontjául, hiszen közmondásosan a víz az élet és a művészetek bölcsője. A vizek jelenléte, a földrajzi összetartozás, az "európaiság" egyik szimbóluma is. A víz művészete mindennapjaink művészete. A vizek üzenetei jelen vannak az óceánokban, tengerekben, folyókban, patakokban; a múltban, jelenben és remélhetőleg a jövő most még kiszámíthatatlan világában is. Az alkotóhéten létrehozott munkák az emberi kreativitáson túl azt az üzenetet is hordozzák, hogy a víz és szimbolikájának őrzése folyamatos és örök feladatunk.

Az én feladatom ebben a folyamatban csoportunkkal kültéri helyszínek, a Duna-part, mint alkotótér felfedezése/felfedeztetése és természetművészeti alkotások létrehozása volt. Megkóstoltatni velük a természeti környezetben létezés és alkotás meditatív, restauratív, kreativitást felszabadító erejét.

A "Disciplines in European Context" célirányos folytatása a "Légy természetes! – érzékenység és egyensúly - Énerősítő természetművészeti-élménypedagógiai projekt a szakképzésben, a környezettudatosság érdekében" elnevezésű Erasmus+-projekt volt, Magyarországon, Szlovákiában és Németországban, 2023 szeptember és 2024 december között.

A szentendrei és a dunaszerdahelyi workshop-ok tematikája hasonló volt, hiszen térben közel lévén a két természeti közeg hasonló adottságokkal rendelkezik. A németországi mobilitás alkalmával a foglalkozások menetét kicsit módosítottuk, mert más munkafolyamatok (kerámiafestés) is megjelentek.A workshop-ok délutánjain a diákoknak lehetőségük volt gamifikált módon, élményszinten közvetítve elsajátítani környezetvédelmi, környezetpszichológiai ismereteket.

Bár a módszer újszerűsége kezdetben némi idegenkedést váltott ki a részvevőkből, a projekthetek folyamán ezt sikerült leküzdeni és elsődleges projekt-célunk, miszerint a természetművészet, mint élménypedagógia fejleszti a hátrányos helyzetű, szakképzésben tanuló diákok személyiségét, ökológiai szintű gondolkodását, globális felelősségvállalási igényét, megnyugtatóan beigazolódott különböző hatékonyságmérő módszerek és a diákok reflexiói alapján egyaránt.

Jelenleg is három olyan, folyamatban lévő Erasmus+-projektben vesz részt intézményünk társult partnerként, melynek fókuszában a természeti és társadalmi környezetvédelem áll. A teljesség igénye nélkül, csupán felsorolás szintjén: Ecojustice, Inclusive Future, AtcWell. E projektek intézményi koordinátori szerepét én magam látom el.

Joanna Macy, mélyökológus környezetvédelmi útmutatóként azt javasolja: tanuljunk, növeljük a tudatossági szintünket; cselekedjünk, mérsékeljük a pusztítást; s így teremtsünk magunk körül olyan világot, ahol szeretünk élni. Gyakorló iskolapszichológusként, véleményem és tapasztalataim szerint egy-egy természetművészeti-ökopszichológiai foglalkozás, mint érzékeny és könnyen hozzáférhető önkifejezési eszköz erre a célra kifejezetten alkalmas lehet, hiszen aki a természeti környezethez szelíd alázattal közelít, egész biztos, hogy óvja, félti, védi azt…s érzékeny tapasztalatszerzéssel, sok-sok ráfordított idővel-energiával elérhető az Újrakapcsolódás a Természettel.

A mellékelt rövidfilm képanyaga szemlélteti a természetművészeti foglalkozások hangulatát!

https://youtu.be/mtrQ5b6Nx7c?feature=shared

2024/2025-ös tanévtől nem csupán iskolapszichológusként, hanem Intézményünk, mely Örökös Öko Iskola, Ökológiai Munkacsoport Vezetőjeként is hasznosíthatom ezirányú tudásomat és elköteleződésemet.

Ökológiai Munkacsoportunk minden tanév elején mottót választ az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai közül. Igyekszünk az adott tanévben ennek a célnak a szellemében megszervezni és megvalósítani környezetvédelmi/fenntarthatósági tevékenységünket. 2024/2025-ös tanévünk SDG célja a szárazföldi ökoszisztémák (15) védelme volt.

Ennek jegyében hoztuk létre a Jane Goodall Alapítvány Roots and Shoots programjába bekapcsolódva Zöld Misszió munkacsoportunkat, melynek tevékenysége elsősorban az iskola területén található zöldfelületek gondozására fókuszál.

Iskolánkban mind a tárgyi, mind a személyi feltételek kedveznek annak, hogy a diákjaink és kollégáink otthonában nem megfelelően fejlődő zöld növényeket átültessük, napfényes helyre helyezzük, rendszeresen öntözzük és tápoldatozzuk. Amennyiben a növény megfelelően regenerálódik, a tulajdonos otthonában gondozhatja tovább, de ha lemond a növényről, akkor is van hely, ahol szívesen "látják". A projektbe három olyan diákcsoportot vontunk be, akik ún. rugalmas tanulási utak keretében folytatják tanulmányaikat. A Pályaorientációs Osztály, a Műhelyiskola és a Dobbantó Program olyan fiatalokat fogad, akiknek még vagy nincs kialakult elképzelésük arról, hogy milyen területen szeretnék középiskolai tanulmányaikat folytatni vagy olyan többnyire kallódó, többszörösen hátrányos helyzetű tinédzsereket, akik már nem tankötelesek, de még nincs 8 általános osztályos végzettségük. Mindhárom tanulócsoport esetében kollégáink a tananyag kialakítása során jelentős hangsúlyt fektetnek a kompetenciafejlesztésre, az érzelmi intelligencia területén is. A növényekkel kapcsolatos elméleti ismeretek kiegészítve a rendszeres, gyakorlati tevékenységekkel (átültetés, öntözés, tápoldatozás, elszáradt részek eltávolítása, a növény rendben tartása) remekül kiegészítik a személyiség- és kompetenciafejlesztést ezekben az osztályokban.

Szerencsésen megvalósul tehát a pedagógia és az ökológia találkozása. A csoportfolyamatokba a munkatársakat és a diákokat elsősorban a projekt innovatív élménypedagógiai erejénél fogva sikerült bevonni, a környezetvédelmi-fenntarthatósági (ökológiai) szempontok pedig járulékos többletként, szinte észrevétlenül hasznosulnak.

Pszichológusként, mentálhigiéniai szempontok is hozzájárulnak ahhoz, hogy azokat a tanulócsoportokat vonjam be az ökológiai programokba, akik sajnos, gyakran marginális pozíciót foglalnak el az intézményi diák-hierarchiában.

A másoknak nyújtott segítség az egyik leghatékonyabb eszköz a hátrányos helyzetű fiatalok önbecsülésének építésében, mert gyökeresen megváltoztatja a saját magukhoz és a világban betöltött szerepükhöz való viszonyukat.

A segítettből segítővé válás, sorsfordító szerepváltásként működhet életükben. A hátrányos helyzetű diákok a mindennapokban gyakran élik meg magukat támogatásra szorulóként, ami önkéntelenül is a hiány és a kiszolgáltatottság érzését erősíti bennük. Amikor ők segítenek, áttörik ezt a láthatatlan korlátot: átélik, hogy nemcsak elfogadni, hanem adni is tudnak, ez pedig az autonómia az önérzet élményét nyújtja.

Megértik és átélik, hogy tudásuknak, gondoskodásuknak, fizikai/szellemi munkájuknak közvetlen, pozitív hatása van a környezetükre. Ez a tudat ("képes vagyok változást előidézni") a valódi, belső önbecsülés a kompetencia és az önhatékonyság alappillérei.

A segítségnyújtás láthatóvá teszi az egyén belső értékeit és erényeit (együttérzés, kitartás, ügyesség). A diák megtapasztalja, hogy nem a hiányosságai, hanem a hozzáadott értéke alapján tekintenek rá, ami helyreállítja és erősíti a személyes méltóság és a társadalmi hasznosság érzetét.
A másokért végzett tevékenység során a fiatalok megélhetik az elfogadást és a közösséghez tartozást. A segítő helyzetekben kapott őszinte hálareakciók és elismerések közvetlenül építik a pozitív énképet, és lebontják a kirekesztettség érzését.

A helyrehozott, átültetett, szaporított növények egy részét jótékonysági árverésre bocsátjuk és kizárólag az ebből befolyt összegből különböző, jótékony célú, társadalmi szempontból is jelentős kezdeményezést sikerült támogatnunk. Intézményünk ökológiai "portfóliójában" ily módon kapcsolódik össze az egymástól egyébként is elválaszthatatlan "természeti és társadalmi környezetvédelem"! Legfontosabb eredményeink:

• A Szentendrei Kisállatkert Alapítványt immár harmadik éve patronáljuk, védencük, a Minnesotai Törpemalac (Pogi) jelképes örökbefogadásával.
• Facsemetét (ginkgo biloba) vásároltunk és ültettünk.
• Jelképes gesztusként megalapítottuk és Föld Napi rendezvényünkön rendszeresen átnyújtjuk az "Év ökoharcosa" díjat, mely oklevéllel és Gardena metszőolló tárgyjutalommal jár, az adott évben legaktívabb munkatársunk részére.
• Tárgyi adományokkal segítjük évek óta a "Nem Luxustáska" kampányt, mely mélyszegénységben élő nőket támogat higiéniai termékekkel.
• A szentendrei Vasárnapi Merőkanál Alapítvány ételosztására linzersüteményeket készítünk a fent említett, speciális osztályokban (Dobbantó, Műhely) tanuló diákokkal és tanító kollégákkal.
• Támogattuk a Jane Goodall Alapítványt nemes tevékenységeikben! Cserébe kaptunk egy gyönyörű hangoskönyvet. A hangoskönyvet intézményünk valamennyi munkatársa meghallgathatja, bízom benne, hogy sikerül kollégáinkat még tovább érzékenyíteni az ökológiai méltányosság irányába.

Humanisztikus céljainkat, jószolgálati tevékenységünket (aminek latjában az öko-projektek nagyon sokat nyomnak) elismerték, megjutalmazták. 2025 december 18-án a Kárpát-Medencei Technikumok II. Kiválósági Gáláján Iskolánk Jószolgálati Különdíjban részesült.

A 2025-2026-os tanév mottójául a Felelős Fogyasztás és Termelés-t (12. pont) választottuk.

A nem-emberi környezettel való kapcsolatteremtés és ennek a kapcsolatnak a tudatos, felelős gondozása jegyében az állatok jólléte (érdekei, jogai) és a méltányos kereskedelem elmélete és gyakorlata került fókuszba. Tekintve, hogy középiskolánk vendéglátó (szakács, cukrász, pincér) és kereskedő szakembereket is képez, mind a növényi alapú táplálkozás, mind a fair trade kereskedelem etikai és szakmai szempontból is releváns témák.

A diákok különböző projekt-napok során ismerkedtek az alapvetően növényi alapanyagokból előállítható ételek és italok elkészítésének egészségügyi/etikai előnyeivel, valamint a technológiákkal.

A természeti és társadalmi környezetvédelem (fair trade eszme) összefüggéseit is megismerhették és elmélyíthették munkatársaink és diákjaink egyaránt. Az iskola területén "nyilvános állomásokat" alakítunk ki, ahol étel-ital készítő workshop-okkal tettük élményszerűvé a tematikát.

A programok során az élelmiszer alapanyagokat igyekeztünk lehetőleg felelős és méltányos kereskedelmi forrásból beszerezni, a diákok bevonásával. Ennek szellemében diákjainkkal 100 kg almát szüreteltünk Pomázon, egy családi gazdaság kertjében. Ezt a gyümölcsöt folyamatosan fogyasztották iskolánk diákjai az őszi vitaminpótlás érdekében. A zöldfűszereket, hagymát, salátát, bodzavirágot pedig iskolánk szerény kis konyhakertjében termeltük.

Kóstolótálat (házi kókusztej, házi szilvalekvár, házi vegán pecsenyezsír, házi aszalt, és friss alma) készítettünk össze a szentendrei Árvácska Állatmenhely munkatársainak (a védenceik számára gyűjtött Adományok mellett!), ezzel a gesztussal honorálva elkötelezett Missziójukat, amit az elhagyott állatok érdekében végeznek.

Szenzoros Szeánsz-t rendeztünk, vendégeket hívtunk egy "ökológiai" (vegetáriánus és fair trade) kóstolóra és kötetlen beszélgetésre. Elsődleges célcsoportként azokat a szakembereket jelöltük és hívtuk meg, akik városunkban, Szentendrén fiatalokkal dolgoznak: a Pedagógiai Szakszolgálat képviselőit, a városi Gyermekkönyvtár képviselőjét, a szentendrei Önkormányzat Környezetvédelmi Csoportjának vezetőjét, a szentendrei Egészségfejlesztési Iroda vezetőjét. Rajtuk keresztül (is) szerettük volna eljuttatni jó tapasztalatainkat gyakorlatainkat más intézményekbe.

A 2026-2027-es tanév mottója az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaira utalva: Tiszta víz és alapvető köztisztaság (6. pont)

Íme, képes összeállításunk!

https://youtube.com/shorts/Xb_odUFRRd0?si=jg2i5DlVQ7eIr5Xk

Végezetül, szeretném bemutatni Gyermekjogokat feldolgozó, hat európai országot összekapcsoló Erasmus+ partnerségi projektünkkel, ahol a társadalmi környezetvédelem iskolai taníthatósága szerepel a középpontban. Büszke vagyok arra, hogy e projekt kidolgozója, szakmai vezetője lehetek. A projekt időtartama három év, 2025 őszétől 2028 tavaszáig terjed.

A XXI. században, napjainkat olyan globális társadalmi válságok jellemzik, ahol ökológiai, gazdasági és társadalmi válság elválaszthatatlanul összefonódnak. A környezeti válság társadalmi következménye, hogy váratlan és szokatlan helyzetek alakulnak ki melyek, próbára teszik a közösség erejét, rugalmasságát, és kiélezik a társadalmi egyenlőtlenségeket.

A Gyermekjogi Egyezmény, mint nemzetközi megállapodás, azért jött létre 1989-ben, hogy a világ minden országában ugyanazok a gyerekjogok érvényesüljenek.

Alappillérei: a gondoskodás-ellátás, a védelem és a részvétel joga.

A világon ma 196 ország fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt, akik ezzel leteszik voksukat amellett, hogy az Alapvető Jogok minden gyermeket azonos módon illetnek meg, tekintet nélkül arra, hogy hol és milyen körülmények között él, milyen nemzetiségű, milyen nyelven beszél, milyen a bőrszíne vagy a vallása, fiú-e vagy lány, vagy esetleg valamilyen fogyatékkal él.

Projektünk megtervezése során a fenntarthatóság szempontjából a valódi fókuszt elsősorban a "társadalmi környezetvédelemre" helyezzük. A gyermeki jogok rendszere által közvetített demokratikus szemlélet és társadalmi akarat üzenete a fenntarthatósági törekvésekkel is összhangban áll. A világban elsősorban a kapcsolatok a lényegesek, nem az egyedi létezők, mivel az élőlények kapcsolatok hálózatában élnek. Ebben a felfogásban eltűnik a különbség ember és természet, ember és a többi élőlény között, előtérbe kerül a humanizmus és a szolidaritás.

Egy közösség túlélési esélyei, morális állóképessége ((Lányi András, 2013.) egyenesen arányosak a közösség hajlandóságával, hogy hosszú távú érdekeket részesítsen előnyben pillanatnyiakkal szemben. A gyermeki jogok érvényesüléséért folytatott küzdelem során olyan szimbolikus védőhálót építünk, melynek alapjait a közösség közös tudása, akarata és a szolidaritás eszméje alkotják.

Projektünk filozófiája és tartalmi megvalósítása egyaránt arra koncentrál, hogy több irányból (elméleti, érzelmi, cselekvéses) közelítsünk a gyermekjogok tematikájának feldolgozásához. A megfelelő információ, tudásanyag közvetítése tájékozottabbá teszi és kompetecia-élménnyel ruházza fel azokat, akik erre fogékonyak. Az ismeretátadáson túl a feladatsorokat úgy állítjuk össze, hogy azok megoldása érzelmi bevonódást is igényel, így a résztvevők szociális érzékenysége, empátiája, társadalmi igazságosság iránti elkötelezettsége is megérintődik. A kompetenciaélmény és az érzékenység várhatóan asszertívabb, társadalmilag aktív, "cselekvőképes" fellépést eredményez azokban a helyzetekben, ahol a gyermeki jogok sérülékenysége tapasztalható.

Pedagógiai-pszichológiai ismereteink és tapasztalataink birtokában tisztában vagyunk azzal, hogy egy attitűdváltozáshoz időre, mentorálásra, bátorító környezetben való gyakorlásra van szükség. A társadalmi szinten létrejövő attitűdváltozás rendkívül összetett. Magában foglalja a szemlélet és paradigma-váltásokat, az új társadalmi gyakorlatokat és struktúrákat, valamint az értékek és a kultúra változásait.

Hiszünk abban, hogy a középiskolai oktatást/nevelést ki lehet úgy egészíteni, hogy hatékonyan motiválja és erősítse azokat a közösségi alapú kezdeményezéseket, kollektív cselekvési formákat, aktivizmust, melyek igazodnak az előttünk álló és megoldásra váró társadalmi problémák léptékéhez.

Az általunk létrehozni kívánt elméleti keretrendszer és a gyakorlati "tanterv" célja, hogy első körben támogassa azokat az oktatókat, pedagógusokat, fiatalokkal foglalkozó szakembereket, akik elkötelezettek, akarnak és tudnak részt vállalni a jogtudatos magatartás és az aktív állampolgárság előmozdításában.

Magát a metodikát ezért merőben újszerű irányból közelítjük meg: a tudásközvetítést és az érzékenyítést nem a megszokott, "tantermi" környezetben képzeljük el, hanem attól eltérően, "szabaduló-szoba módszertan" segítségével valósítjuk meg.

Egy innovatív és lebilincselő oktatási innovációról van szó, mely a résztvevőket egy kihívásokkal teli, játék alapú tanulási környezetbe helyezi. A folyamat során különféle problémamegoldó feladatokat, rejtvényeket kell megoldani, gyakran meghatározott időkereten belül, hogy elérhetővé váljék a kitűzött célt – ami általában egy tematikus forgatókönyvből való "kiszabadulás".

Ebben a megközelítésben a tanulás nem csak informatív, hanem szórakoztató és emlékezetes is egyben, a komplex témák szinte észrevétlenül érthetővé és befogadhatóvá válnak, s elindul az attitűdváltozás folyamata.

A gyermekjogi szabadulószobák, mint oktatási tanegységek legfőbb értéke és egyben célja, hogy attitűd-szinten próbál változást generálni a projektben részt vevő személyeknél, legyenek azok felnőtt szakemberek vagy középiskolás diákok. A tájékozottság, érzékenység, kompetencia-élmény és cselekvőképesség azok a kvalitatív/kvantitatív mutatók, melyek mérésével ill. folyamatos monitorozásán keresztül lehet megállapítani, hogy kísérletünk egyáltalán eléri-e a célját, illetve az eredmények minőségét. Az információk átadása egy adott témában, maga a tájékozottság viszonylag könnyen és objektív módon mérhető.

Tapasztalataim szerint, az intézményes környezeti nevelésben az óvoda-iskolapszichológusok kevésbé aktívan vesznek részt, ezért (is) bízom abban, hogy összefoglalóm inspirálja kollégáimat bevonódásra és elköteleződésre.